A Község fejlődésének rövid történeti áttekintése
Kispáli község Zala-megye Északi részén, Zalaegerszegtől mintegy 10 km-re helyezkedik el. Földrajzilag a Kemeneshát aljához illetve a Zalai-dombság Göcsej tájegységéhez egyformán közel fekszik. A falu egyetlen hosszú utcája a dimbes-dombos táj egyik dombjának gerincét követi. A falu határai is a környező dombok és völgyek váltakozását mutatják.
A község első említése 1305-ből való. A település története során nem volt jelentősebb kötődése nagy nemesi családokhoz, nagybirtokhoz, jellemzően kisnemesek lakták, kisebb megosztott földterületek voltak a meghatározóak. A lakosság összetétele vegyes: nemesek, félnemesek, zsellérek és jobbágyok.
Kispáli község mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező település, a fő termelési forma mindig is a növénytermesztés és az állattenyésztés volt. A település szerkezet falusias jellegű, az ún. fésűs elrendezésű családi házas beépítés dominál.
Az 1990-as évek elejéig a község nem rendelkezett sem saját templommal, sem pedig saját iskolával. A településen 1929-ben épült az Imaház, amely iskolaként is szolgált. Felújítására 1960-ban került sor.
A Község helyzete napjainkban
A település alig néhány intézménnyel rendelkezik, így nincs Postahivatal, gyógyszertár, étterem stb., ezek hiányában a lakosság Zalaegerszegre utazik ezen igényei kielégítése érdekében. Háziorvos, védőnő hetente egyszer, szerdánként jár ki a községbe, egyébként az egészségügyi szolgáltatást igénylő állampolgárnak Zalaegerszegre kell utaznia. Saját iskolája, óvodája nincs a községnek, a gyerekek Egervárra, illetve Zalaegerszegre járnak a közoktatási intézményekbe.
A közösségi élet színterének az 1928-ban épült egykori Steffler család tulajdonát képező kúria ad otthont. Az épületet 1993-ban újították fel.
Kispáli lakóinak száma 260 fő, a lakóépületek száma kb. 110 db. Belterülete 72 ha, külterülete 385 ha. A közép és hosszú távú prognózisok kismértékű népességnövekedéssel számolnak, főleg a betelepedések folytán. A lakosság összetételét tekintve megfigyelhető az idősebbek számának növekedése.
A község közműellátottsága teljesnek mondható. A település minden utcája vezetékes ivóvízzel, vezetékes gázzal ellátott. Az áramszolgáltatást az Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Rt biztosítja. A községben kiépített csillagpontos kábeltelvízió hálózat van. A szennyvízelvezetés rendszerének beruházása 2002. decemberében befejeződött, ezáltal a lakosság teljes közműhálózattal rendelkezik.
A település közösségi élete
Az Önkormányzatnak szűkös anyagi helyzetére tekintettel, nem áll módjában a rendszeres és nagyszabású rendezvények szervezése és tartása. Ennek ellenére a lakosság igényeinek rendszeres felmérését követően minden évben megrendezésre kerül a május-fa állítás és kitáncolás rendezvény „sorozat”. Ezeken az alkalmakon összegyűlik a falu lakossága és zenés-táncos, játékos vetélkedővel színesített összejövetelt tartanak, amelyhez az anyagi fedezetet az Önkormányzat biztosítja.
Hagyománnyá vált karácsony előtt a falu idősebb nemzedékének megajándékozása, egy szerény vendéglátással ( saját készítésű süteményekkel, virsli, üdítő ) egybekötött táncos délután keretei között.
A Művelődési ház ad otthon a minden évben kötelezően megrendezésre kerülő Lakossági Fórumnak is, ahol minden állampolgár személyesen teheti fel, az általa megválasztott települési képviselőnek és polgármesternek a falu dolgaival kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit.
A megválasztott települési képviselők és polgármester azon fáradoznak, hogy az önkormányzat szűkös pénzügyi lehetőségei ellenére egyre több közösségi programot szervezhessen és tarthasson, amely lehetőséget teremtene a község lakóinak az összetartozásuk erősítésére, közösségi tudatuk fejlesztésére.
PROJEKTEK
Észak-nyugat Zalai települések humánszolgáltatás fejlesztési programja
A konstrukció célja a kulturális- és társadalmi tőke, továbbá az egyéni és közösségi cselekvőképesség fejlesztése, amelynek eredményeként az egyes térségekben, településeken, településrészeken élők fel- és megismerik településük emberi, szellemi, tárgyi, környezeti értékeit, tudatosulnak bennük saját személyes és szűkebb közösségük emberi, tudás- és képességbéli értékei és alkalmassá válnak a környezetükben és önmagunkban rejlő erőforrások fejlesztési, fejlődési célú tudatos alkalmazására. A területileg differenciált, komplex humán közszolgáltatás-fejlesztés révén a beavatkozások hozzájárulnak a szolgáltatáshiányos térségek számának csökkentéséhez.
A konstrukció másik fő célja a helyi esélyegyenlőségi programokban feltárt problémák komplex, a helyi közösségekre és erőforrásokra alapuló kezelését célzó területi hatókörű fejlesztési programok megvalósításának támogatása. A projekt céljaival összhangban állítottuk össze a pályázatunkat és a vállalt tevékenységeinket előzetes felmérés és alapos, átgondolt, közös egyeztetések eredményeként tartjuk számon. Célunk, hogy a felhívásban leírt célcsoportok közül kiemelten támogassuk a fiatalokat, valamint a hátrányos helyzetű felnőtteket. A jövő generációinak kimozdítása a jelenlegi helyzetből az egyik legfontosabb út. Ennek kivitelezése pedig a jelen lakosok felkészítésében, támogatásában és tanításában rejlik. Ezt a tudást a későbbi nemzedékek számára már magától értetődően kell átadni, hogy életük során rutinszerűen tudjuk használni. A hátrányos helyzetű felnőttek támogatása pedig mind a egyéni, mind a közösségi szintéren fontos. Olyan rendezvényeket, programokat kívánunk megvalósítani, amely térségi szinten a helyi igényeket fokozottan figyelembe véve fókuszál a fejlesztésre, fejlődésre. A vidék megtartó képességének erősítése érdekében közösségszervezőket, mentorokat alkalmazunk, akik munkájukkal támogatják a projektmegvalósítást. Olyan program megszervezésére vállalkozunk a projekt keretein belül, amely a gyermekeket és a szülőket külön támogatja, mégis a cél összefonódik annak fényében, hogy a jövőben az újabb generációk nagyobb eséllyel kerüljenek ki a hátrányos helyzetűek csoportjából és megtalálják a helyüket a munkaerő-piacon, fejlődjenek, vegyenek részt az élethosszig tartó tanulásban és járuljanak hozzá a tudásalapú társadalom létrejöttéhez. A gyermekek mellett a szülők támogatása is hangsúlyt kap, hogy ezzel biztosítsuk azt a családi kohéziót, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a későbbiekben is megmutatkozzanak jelenlegi projektünk céljai, valamint a fent írtak létrejöttéhez. A programban résztvevő szülők nyugalmának biztosítása érdekében, ezen időszak alatt, a gyermekfelügyeletet is biztosítjuk, ilyen tekintetben is nyugodt körülményeket teremtve a megfelelő fejlődés eléréséhez. Biztosítjuk azt, hogy a célcsoport tagjai megfelelő körülmények között juthassanak el a képzések helyszínére, ezzel is biztosítva a minél szélesebb körű elérést. Jelen pályázat pozitív hozadékait felsorolni azért okozna nehézséget, mert az igazi hozadékai nem a jelenlegi színtereken mutatkoznak meg, hanem majd a jövőben jelennek meg igazán. Egy valamiben viszont biztos minden konzorciumi tag, hogy kitűnő lehetőség és alap ezen pályázat, amely kiaknázása közös feladatunk annak érdekében, hogy végbemenjen a társadalmi felzárkózás, a területi különbségek csökkenése és fontosnak tartjuk azt, hogy a minőségi humán közszolgáltatás, mindenki számára hozzáférhetővé váljon. Az itt élőkkel karöltve minden feltétel adott lesz arra, hogy ez a régió is nagy előrelépést tegyen, mind az egyéni, mind pedig a közösségen belüli fejlődés tekintetében.Észak-nyugat Zalai települések humánszolgáltatás fejlesztési programja (bővebben)
Nagypáli Község Önkormányzata, mint konzorciumvezető, Gősfa, Kispáli és Vasbold ogasszony Község Önkormányzatával együttműködve 2017 nyarán pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) kiírására, a TOP-5.3.1-16 azonosító számú A helyi identitás és kohézió erősítése című felhívásra, mely célja a települések, térségek közösségi kezdeményező-és és cselekvőképességének fejlesztése, a közösségi szerepvállalás erősödése. 2019 őszén, a Pénzügyminisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága tartaléklistáról a pályázatot támogatásra érdemesnek ítélte. Azonban a projekt előkészületek a járványügyi vészhelyzet miatt eltolódni kényszerültek, így a kezdés 2020.08.01-én valósult meg.lmakon összegyűlik a falu lakossága és zenés-táncos, játékos vetélkedővel színesített összejövetelt tartanak, amelyhez az anyagi fedezetet az Önkormányzat biztosítja.
A projekt címe: „Szomszédságban!” Közösségfejlesztő együttműködések Nagypáli, Gősfa, Kispáli és Vasboldogasszony településeken
A projekt azonosítószáma: TOP-5.3.1-ZA1-16-2017-00008
A támogatás összege: 40.000.000 Ft
A támogatás intenzitása: 100 %
A projektmegvalósítás időtartama: 2020. 08. 01.
A projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2023.06.30.
A projekt kiemelt célja a helyi identitás és kohézió erősítése a konzorcium településeken. A megvalósítás keretében megtörténik a problémák, szükségletek feltárása, majd azokra megoldási, cselekvési javaslatok készítése és megvalósítása a lakosság bevonásával. A végrehajtás során fontos szempont a már meglévő programok továbbvitele, továbbá új közösségfejlesztő programokkal történő bővítése. Cél a település lakosságának összefogása, minél szélesebb körben történő megszólítása, a lakossági kezdeményezések támogatása. A projekt elérhetővé teszi, hogy a település lakói jobban megismerjék egymást, továbbá, hogy a civil szervezetek együttműködésének segítésével a települési identitás is tovább erősödjön. Az önfoglalkoztatás bővítését, a civil közösségek erősítését, az események, programok szervezését a projekt keretében foglalkoztatott munkatársak segítik a végrehajtás során. Az együttműködésben közlekedésbiztonsági programok szervezése is megvalósul, melynek célja, hogy a településeken élők ismereteket és tapasztalatokat szerezzenek és ez által balesetmentesen közlekedjenek. A projekt keretében a település közművelődést megalapozó dokumentumai is megújulnak. Az elvégzett tevékenységek hatásaként erősödik a közösségi aktivitás, rejtett erőforrások szabadulnak fel, növekszik a lakosság egymás iránti felelősségtudata.
Connect Hungary Design